The Pigskin Sport

Ha USA, akkor pufók hamburgerzabálók, ha angolok, akkor lófejűség, ha franciák, akkor csiga, ha Ausztrália, akkor naaagy pókok és kígyók, ha pedig Új-Zélandról akarunk beszélni egy-két szóban, akkor “deszépország” és rögbi. 🙂 De mi is az a rögbi?… kérdeztem anno, mikor felmerült az ideköltözés ötlete. Hát ez egy tojáslabdás, kevésbé durva amerikai focihoz hasonlatos valami, amit én holt ziher, hogy sosem fogok nézni – gondoltam ezt elsőre. Aztán idejöttem, és megváltozott a véleményem. Rájöttem, hogy cuki kerekseggű formás fazonokat nézni, ahogy harcolnak a labdáért, érezni a tesztoszteron illatot, és meccsek után körözni a VIP kijáratnál, hátha elkérik a számom, hát, vegül meghozta a kedvem a játékhoz. 😀 Azt nem mondanám, hogy minden meccset és bajnokságot élőben követek és utazok a csapatokkal mindenfele, de ha van időm, leülök a tévé elé vagy kimegyek élőben szurkolni a kedvenceknek.

Árulkodtam már arról, hogy randiztam párszor egy rögbijátékossal, mégpedig az aucklandi Blues csapatából. Azóta is mindig a Venus együttes Kockahas című száma jut eszembe….

Na ugorjunk egyet és elégítsük ki a férfi olvasók igényeit is és mesélek egy picit arról, miből lett ez a rögbi cserebogár.

(haka a kezdetek kezdetén)

Azt tisztázni kell a legelején, hogy a “sport” itt egészen mást jelent, mint odahaza. Mindenkinek van kedvenc csapata, de ezért nem verik rommá egymást a drukkerek (nah jó csak néha 😀 ), a mérkőzések napján nem randalíroznak a fiatalok és amortizálják le a buszmegállókat. A sport itt egységet alkot, az embereket közelebb hozza egymáshoz, jókedvű és családi eseménynek számít minden egyes sportesemény. A férfiak gyerekekkel, a srácok barátnőikkel vonulnak fel a kedvenc csapatuk mérkőzésein, jókat esznek, beszélgetnek, iszogatnak, majd hazamennek. A kávézók előtt épp a reggeli nedűjüket váró helyiek jókat beszélgetnek ismeretlenül is (ami amúgy hétköznapi szokás is), hogy megvitassák a legjobb dobásokat, rúgásokat, bírói tévedéseket és hatalmas győzelmeket. Úgyhogy az ilyen időszakokban, ha naprakészek vagyunk, könnyen szerezhetünk barátokat és bónusz ingyen sütiket a kávé mellé.

(All Blacks anno a huszadik század elején a dél-afrikai válogatott, a Springboks ellen)

Történelem

Éppen csak egy évvel korábban, amikor a kiwi nők elsőként a világon szavazati jogot kaptak itt Zééországban (1893-ban), megalakult a NZR (New Zealand Rugby / New Zealand Rugby Union / New Zealand Rugby Football Union). A rögbi őshazája Anglia – ezt szerintem nagyjából mindenki jól tippelte volna-, ahol az 1820-as években William Webb Ellis, Rugby város iskolajanak egyik tanulója focizás közben viccből felkapta a labdát, az ellenfél kapujáig futott vele, földhöz vágta, majd felkiáltott “Góól”. Volt ebből viccelődés, nevetgélés, majd miért ne alapon, elindult a rögbi a világhírnév felé.

1845-ben felgyorsult a rögbi hivatalossá válása. Ekkor választották külön a rugby football és football szabályait. 1871-ben megalakult az első Rugby Football Union (Anglia, Új-Zéland, Dél-Afrika és az ausztráliai Új-Dél-Wales tartozott bele). Ebben az évben játszották az első nemzetközi rögbi mérkőzést, melyen Anglia mérkőzött Skócia ellen.

Rengeteg verzió található a rögbi történetéről a neten, de számomra a legkedvesebb és leghihetőbb talán, hogy már a spártaiak is kedvelték ezt a birkózós focit. Formás, bronzbőrű, izmos testű fiatal férfiak, ahogy harcolnak egymással, a labdáért….. ott lettem volna na. 🙂 Annak ellenére, hogy köztudottan a spártai férfiaknál úgymond “kötelező” volt a homoszexualitás, viszont a nőknek hatalmas szabadságuk volt, és úgy tartották, hogy sokkal nagyobb a szexuális étvágyuk, mint a férfiaké, ezért nekik szinte bármit lehetett – persze ezért bünti is járt nekik….. no elkalandoztam picit, térjünk vissza a rögbihez. 😉

Magyarországon először 1875-ben az angol nagykövetség dolgozói játszottak rögbit a Szabadság téren.

1900-ban lett a rögbi olimpiai sportág. Párizsban játszották, francia, német és UK csapatok között. Az aranyérmet végül Franciaország szerezte meg, UK és Németország a második helyen végzett. Ez az év azért is jelentős, mert ekkor szerezte első aranyérmét fekete bőrű sportoló az olimpiák történetében. (ugye a 2. olimpiai játékokról beszélünk, az úriember neve Constantin Henriquez, francia rögbiválogatott) Túl hosszú olimpiai történelme nincs a rögbinek, négy olimpián volt jelen, 1900, 1908, 1920 és 1924. A Rugby Sevens viszont 2016-ban felkerült az olimpiai játékok közé, ekkor már női csapatok is versenyeztek.

A második világháború után a foci a munkásvárosokban a rögbi pedig a diákvárosokban terjedt tovább. Sajnos ekkor az angol vaskalaposság hosszú időre megakasztották a sportágat. A szabályok szerint nem lehetett cserélni (csak sérülés esetén), csak öt perc volt a szünet (és akkor is a pályán kellett maradni), nem rendeztek világbajnokságot és teljesen tiltva volt a hivatásos rögbi sport. Ezek a szabályok az 1980-as évekig érvényesek voltak. 

A játék

A játék lényege egyébként, hogy a tojás alakú labdát bevigyék az ellenfél alapvonala mögé, illetve ha a labda már odakerült, akkor azt kezével vagy mellével a földhöz érintse a játékos, illetve a labdát elrúgva a kapufák között és a keresztléc felett továbbítsa a célvonal mögé.

A csapatokon belül az erősebb testalkatú tolongásjátékosok (forwards) alkotják az első csapatrészt, a tolongást (scrum), míg a gyorsabb, mozgékonyabb játékosok (backs) a hátsó részt, a háromnegyedet (three quarter). A két csapatrészt az irányító játékos (fly-half) hangolja össze.

A „unios” rögbit 2 x 15 fő játssza. A játékidő 2 × 40 perc. A labdát csak hátrafelé passzoljuk. A szabályok szerint a labdás játékost kell megfogni, ezzel megakadályozva a pontszerzést. Van les szabály és szigorú büntetés jár ütésért, gáncsolásért.

Pálya mérete: 60 x 120 méter. Érdekessége, hogy a kapu mögötti terület (10 méter) is a játéktér része. Ide kell a labdával befutni, és ott letenni: ezt hívják „cél”-nak (5 pont). Kapu: “H” formájú kapu. Csak a felső részén átrúgott labda ér pontot (2, ill. 3 pont). Mérete: “H” keretléc magassága 3 méter. Függőleges kapuk egymástól 5,6 méterre vannak. Magassága minimum 10 méter.

Nade nem szeretném hosszúra nyújtani a szabályok ecsetelését, itt mindent megtaláltok:

http://www.nzrugby.co.nz/

http://www.nzru.co.nz/about-us/history

A “klasszik” pálya

Az ausztrál pálya

További érdekességek:

  • az a sportesemény, aminek vezetéséhez először használtak sípot a világon, egy új-zélandi rögbi mérkőzés volt, amelyet William Atac vezetett 1884-ben
  • a rögbit az angolszász iskolákban pedagógiai célzattal jászatják a gyerekekkel, mert kemény, férfias és a bajtársiasság szelleme hatja át. A szabályok szerint ugyanis csak hátrafelé szabad passzolni, így a csapattársak egymásrautaltsága minden más sportnál erősebb
  • 2008-ban a a legmagasabb sportolói kitüntetésnek számító Laureus-díjat, a „sportolói Oscart” a csapatok közül a dél-afrikai rögbi-válogatott kapta meg (ez is bizonyítja a sportág népszerűségét – a dél-afrikai rögbi-válogatott az előző évi világbajnokságon szerzett aranyérmével érdemelte ki a kitüntető címet)
  • az első alkalommal, amikor egy nemzeti himnuszt énekeltek a játék előtt, a rögbi volt

Végezetül, íme a kedvenc rögbi játékosom 😀 … olyan szép, ugye? 💕

Leave a Reply

A név és e-mail kitöltése kötelező, de az e-mail nem jelenik meg az oldalon.