Music is my religion

Az első meghatározó zenei élményem, az óvodai mondókák után, unokabátyám szombat esti diszkós készülődései voltak, – háttérben Mc Hammer buggyosgatyás klipjével -, miközben én elmélyült barbie babázgatást imitálva csodáltam az idősebb fiú testvér ténykedéseit. Akkor pusztán annyi fogalmam volt a diszkókról, amit ott abban a tini fiú szobában láttam: hosszas készülődés és hajszárítózás a fürdőszobában, hajszálak egyenkénti bezselézése, élére vasalt nadrág, szövetkabát, fényesre kefélt….. cipők, igen, Old Spice és Aqua di Gio illatot belengő panellakás előszobája, majd elindulás a diszkóba, amikor én ágyba lettem parancsolva. Mc Hammer időnként még felbukkan a jutúbos zenei listámon, és nem sokkal később én is jártam a legendás fehérvári Tóbiásban meg Stop Étteremben, igaz akkor már más néven futottak. De vajon itt Zééországban milyen zenei nevelést kaptam? Sokat nem, az biztos. 🙂 De hallgassunk is bele rögtön.

Az első találkozásom a kiwi zenével még az ideköltözés előtt történt, amikor nem mást, mint a himnuszt csekkoltam le. Szerelem volt első hallgatásra. Egyszerűen tökéletes, megindító, érzelmeket felszabadító, mellkasdomborító, rögbi meccseken hamisan és helytelenül éneklős (csak az eleje, a maori halandzsa miatt), és Zééországot egyből otthonnak érzős. A legszebb himnusz a világon, de mint tudjuk, én elfogult vagyok. 😇

All Blacks – South Africa 57-0Himnusz 😎🤗

Gepostet von Kiwi Life am Samstag, 16. September 2017

Úgy nagyjából 2 évig elvoltam kiwi muzsika nélkül. Hallgattam tovább a jól megszokott magyar mulatósokat, George Michaelt, a Neoton Famíliát, rászoktam Majkára (igen, ez már itt volt), és élveztem a helyi ismeretlen rádiós számokat, de valahogy mindig elkerülte a figyelmem a városi dugóban ücsörgős óceáni panoráma bámulásban, hogy vannak ám itt egész jó új-zélandi csapatok is…. jazz is, rock is, fiataloktól unatkozó nagymamákig egyaránt. De fussuk át együtt a legnépszerűbbeket, amikre ti is rá fogtok csodálkozni, hogy jé, ez kiwi zene? 😀

Lorde-t senkinek sem kell bemutatni szerintem, bár nekem olyan nagy pluszt nem adott a zenéje. Ízlések és pofonok, ugye.

Ez a csávó szuper! Maala…. nem igazán az én stílusom (volt eddig), de a 2 évvel ezelőtti énem imádta: sose felejtem el azokat az éjszakákat, amikor hajnal 2-kor az indiai szupermennel carpool-oztuk végig a várost, és hangosan üvöltve énekeltük kifelé az ablakon ezt a számot. 😎 … never grow up!

No, rokkosítsunk kicsit, mert vannak itt jó arcok, ők a Skinny Hobos pölö, ezt a számot rongyosra hallgattam már…. kurva jó fejek 🤘

A feltörekvő fiatalság, Violet Highway:

Egy kiwi, egy ausztrál, és némi világhírnév…. ugye, hogy tudjátok melyik muzsika ez! 🙃

Ezt meg ki ne ismerné! Az egyik legsikeresebb kiwi nóta a mai napig! 🎶

De a hazai zenei életnek vannak ennél sötétebb árnyoldalai is. Az egyik emlékezetes esemény 1984. december 7-én történt, amikor egy koncerten egy rajongó az aucklandi Aotea Centre erkélyéről levizelt a tömegbe. A rendőrség próbálta “elkapni” a rendbontót, de a közönség ezt nem hagyta, és hangos szócsaták közepette üvegekkel dobálta meg a rend őreit. No, a DD Smash koncert végül eseménydúsra sikerült, még több rendőr érkezett, pár letartóztatás, majd lefújták a koncertet, még mielőtt elkezdődhetett volna. Na ezt nem szabadott volna…. mert a “buli” nem ért véget, a közönség őrjöngött, majd elhagyva a koncerttermet kirakatokat törtek be, autókat borogattak fel, palackokat dobáltak szerteszét …. de végül csak hazamentek, miután kidekorálták a híres Queen Street-ünket. A zenekar frontemberét okolták a zavargásért, hogy felbújtotta a közönséget, mikor nemtetszését fejezte ki a pisilő fiú bojkottálását követően. Nade kis is az a DD Smash? Nesztek hónaljig felhúzott gatyás kiwi rockeres csávók…. 😀

De ugorjunk még vissza picit az időben, 1949, az első stúdióban rögzített dal. ‘Blue smoke’, written by Ruru Karaitiana and sung by Pixie Williams

Mindig kíváncsisággal tölt el, mi történt abban az évben, amikor születtem. 1980-ban ez a srác került fel két számával is a helyi slágerlisták élére.

Szerintem nincs olyan ország, ahol ne létezne egy Elvis Prestley “figura”. Íme a kiwi verzió:

Nade nem untatlak tovább benneteket szuperszónikus zenékkel, íme egy lista, ahol a számomra kedves előadókat egy csokorban megtaláljátok:

Rock and roll! 🤘🎤🎸🥁

Leave a Reply

A név és e-mail kitöltése kötelező, de az e-mail nem jelenik meg az oldalon.