Driving me nuts

Alapvetően nyugodt természet vagyok (nem röhög), de vannak pillanatok, amikor nem bírom visszafogni magam és fákkolok ezerrel. Magamat sose idegesítem fel, miért tenném, de akadnak honfitársak, akik morcossá tesznek. Általában a butaság, a céltalan dolgokra időfecsérlés, és mások életének hosszas és irigy kielemzése üti ki a biztosítékot nálam. Ezt a bejegyzést egy reggeli kávézás közbeni Facebook csekkolás ihlette, amikor belefutottam egy posztba Torbay kerületünk oldalán és hitetlenkedve meredtem a monitorra, hogy én ezt már tényleg nem hiszem el. Ráfér ezekre a helyiekre a nevelés, azt megmondom. Fel kéne pofozni minden kiwit egyesével. Becsöngetni, csatt az arcon, és továbbállni. De miért is?

Continue reading

Music is my religion

Az első meghatározó zenei élményem, az óvodai mondókák után, unokabátyám szombat esti diszkós készülődései voltak, – háttérben Mc Hammer buggyosgatyás klipjével -, miközben én elmélyült barbie babázgatást imitálva csodáltam az idősebb fiú testvér ténykedéseit. Akkor pusztán annyi fogalmam volt a diszkókról, amit ott abban a tini fiú szobában láttam: hosszas készülődés és hajszárítózás a fürdőszobában, hajszálak egyenkénti bezselézése, élére vasalt nadrág, szövetkabát, fényesre kefélt….. cipők, igen, Old Spice és Aqua di Gio illatot belengő panellakás előszobája, majd elindulás a diszkóba, amikor én ágyba lettem parancsolva. Mc Hammer időnként még felbukkan a jutúbos zenei listámon, és nem sokkal később én is jártam a legendás fehérvári Tóbiásban meg Stop Étteremben, igaz akkor már más néven futottak. De vajon itt Zééországban milyen zenei nevelést kaptam? Sokat nem, az biztos. 🙂 De hallgassunk is bele rögtön.

Continue reading

A long time ago in a galaxy far, far away…..

Azóta foglalkoztat a gondolat, hogy mégis mi a fene van körülöttünk, a Földön kívül, amióta gyerekkoromban megnéztem a Star Wars sorozatot. Azóta már vagy ezerszer. 13,8 milliárd év, ennyi idősek vagyunk – a Világegyetem, pontosabban “multiverzum”, ami több világegyetemet foglal magában. Elképzelni nem tudjuk a távolságokat, az idő múlását, ha felnézünk a csillagos égre. Képes vagyok órákig bámulni az eget, várni a hullócsillagokra, elméleteket gyártani más civilizációkról, és mindig megpróbálom elképzelni, vajon milyen lehet mindez élőben. Szeretnék csak úgy repkedni a galaxisok között, egyedül, csendben és átérezni az egész mindenség lényegét. Közel menni a Szaturnuszhoz, és hallgatni a gyűrűjének hangját. Sokszor elfeledkezünk dolgokról, amik igazán fontosak. Szeretni és kimutatni, boldognak lenni és nem megfelelni, behajítani a mobiltelefonunkat a sarokba és levetkőzni a hétköznapi felszínes baromságokat. Gyertek most inkább velem és elmélkedjünk arról, mi folyik odakint, vagy odaát és próbáljuk meg átértékelni azt a,- bocsánat-, de elbaszott értékrendet, ami mostanság itt a Földön uralkodik … sajnos.

Continue reading

The Pigskin Sport

Ha USA, akkor pufók hamburgerzabálók, ha angolok, akkor lófejűség, ha franciák, akkor csiga, ha Ausztrália, akkor naaagy pókok és kígyók, ha pedig Új-Zélandról akarunk beszélni egy-két szóban, akkor “deszépország” és rögbi. 🙂 De mi is az a rögbi?… kérdeztem anno, mikor felmerült az ideköltözés ötlete. Hát ez egy tojáslabdás, kevésbé durva amerikai focihoz hasonlatos valami, amit én holt ziher, hogy sosem fogok nézni – gondoltam ezt elsőre. Aztán idejöttem, és megváltozott a véleményem. Rájöttem, hogy cuki kerekseggű formás fazonokat nézni, ahogy harcolnak a labdáért, érezni a tesztoszteron illatot, és meccsek után körözni a VIP kijáratnál, hátha elkérik a számom, hát, vegül meghozta a kedvem a játékhoz. 😀 Azt nem mondanám, hogy minden meccset és bajnokságot élőben követek és utazok a csapatokkal mindenfele, de ha van időm, leülök a tévé elé vagy kimegyek élőben szurkolni a kedvenceknek.

Continue reading

Never give up na na na

Na tessék, beadtam a derekam és mesélek erről is. Nem mondom, hogy olyan nagyon szórakoztató lesz ez a történet, de a hozzáállásom mindenképp pozitív. Mint mindenhez, úgy általában. Minek stresszelni! Persze szoktam, nem erről van szó, csak mire belejövök az idegeskedésbe, és eltelik egy óra, rájövök, már azt sem tudom, miért kezdtem el. Valahogy nem bírok depis lenni. 🙂  Mostanság. Öregszem, igen. Nade mitől is lehetnék feszkós? Uh, vannak ám itt bajok, de nézzük tán a legnagyobbat.

Continue reading

Beyond the pale – sweetest taboo

Nem ismerem azt a szót, hogy tabu, de ezt már úgyis tudjátok, pláne a közelemben élők nagy része. Imádom feszegetni a határokat, zavarba hozni az embereket körülöttem, kellemetlen témákról beszélgetést kezdeményezni és a magas labdákat lecsapni. Iróniáról meg szarkazmusról nem is beszélve. Kárörvendés? Nah jó egy kicsit az is. 😀 Ki nem mondott szavak, elfelejtett múlt, szőnyeg alá söpört témák Új-Zélandon. Itt most nem lesz tabu, lerántom a leplet egy határozott mozdulattal a kiwik legféltettebb titkairól. 😎

Continue reading

Kary Party Vol. 1

Az idei karácsonyi “szezon” nálam azzal kezdődött, hogy Sziszi egyik nap hazaállított a hóna alatt egy Fruit Mince Pie dobozzal, amit azon nyomban fel is faltunk. Mosolyogva nyammogtam a finom kis édes pitéket, hogy jajj, hát itt a karácsony! Majd elgondolkodtam, hogy basszus, már nem a bejgli meg a hó, amitől ünnepi lesz a hangulatom. De nem ám! Onnan tudom, hogy közelednek az ünnepek, hogy elkezdem használni a kocsiban a klímát a reggeli csúcsban/november végén és mindenféle cuki strandcuccokat meg télapós bikinit vásárolok. Így megy ez itt, változnak a szokások, meg a menü, de a karácsony még itt is fehér, pláne ha lemegyünk egy fehérhomokos óceánpartra. 🙂

Continue reading

Supermoon – Spirituality Project

Nincsenek véletlenek, én ebben hiszek. Mindig minden okkal történik, az élet állandó mozgásban van. Az idő sosem áll meg, nincs olyan, hogy mindig minden jó vagy rossz. Jó időszakok után rosszabbak is jöhetnek, de a szerencsés napok is elmúlnak egyszer. Up and down. Ádám szerint az élet egy játszótér, ahol van egy bazi nagy hullámvasút, ami sosem áll le. Egyszer fent, egyszer lent, néha csavar egyet és megijedünk, de ez gyorsan elmúlik és újra egyensúlyba kerülünk. A lényeg, hogy élvezzük és csak mosolyogjunk, semmit se vegyünk túl komolyan. Van értelme az életnek? Nincs…. vagyis nem sok. 🙂 Kérdés, hogy hogyan szertnénk eltölteni azt a jópár évet, ami nekünk jutott. Én egy boldog, mosolygós életet választottam. 🙂 De ez választás kérdése csupán? Az bizony.

Continue reading

Nite Life Guide

Szerencsére mindig akad olyan pajtás a környezetemben, aki könnyedén rávehető egy kis züllésre. Értem ezalatt a kultúrált szórakozást, amikor szépen felöltözünk, lefürdünk (nem csak ilyenkor na) és bevonulunk a belváros rejtett és sötét bugyraiba. Majd elkezdünk szürcsölni, először csak borocskát meg vizecskét, majd vodkácskát és tequilácskát (mivel pálinka nincs ugye), a végére meg sose emlékszem… bocsi. Auckland először unalmas nagyvárosnak tűnt a budapesti fergeteghez képest, majd szépen apránként bebarangoltam a hónom alatt kedves helyiekkel néhány függőséget okozó és sokszor felejthető helyeket. Ismeritek a mondást szerintem: az istenek akiket szeretnek örökre meghagyják gyereknek… vagy party face-nek. 🙂 Poharakat töltsétek tele, fedezzük fel az aucklandi éjszakai életet!

Continue reading

Milestone

Statisztikailag már leéltem az életem felét, de mintha tegnap lett volna, amikor Maminka boldogan világra hozott. (na azóta már nem biztos, hogy annyi boldogságot okozok 😀 ) Állítólag – mondják az “okosok”-, időnként nem árt, ha megállunk egy pillanatra és átgondoljuk az életünket, a múltat, a jövőt, tervezgetünk és ténymegállapítunk. Vajon hol tartunk most? Ezt vártuk mikor óvodásként megálmodtuk azt a bizonyos mesebeli jövőt? Vajon azzal a partnerrel vagyunk együtt, akivel tényleg együtt akarunk lenni vagy csak úgy lézengünk egy kapcsolatban, házasságban? Egyáltalán…. boldogok vagyunk? Sokat gondolkodtam mostanában az ismerősök, barátok monológjain, hogy kinél mikor jött el az a pillanat, amikor rájöttek az élet értelmére, a boldogság titkára és ami effektíve kihozta ezt belőlük. Mi volt az a szituáció, ki volt az a társ, barát, netán élethelyzet, amikor elkezdtek másként élni, gondolkodni. De vajon ez nálam hogy kapcsolódik Új-Zélandhoz!? Mindjárt kiderül. 🙂

Continue reading