Driving me nuts

Alapvetően nyugodt természet vagyok (nem röhög), de vannak pillanatok, amikor nem bírom visszafogni magam és fákkolok ezerrel. Magamat sose idegesítem fel, miért tenném, de akadnak honfitársak, akik morcossá tesznek. Általában a butaság, a céltalan dolgokra időfecsérlés, és mások életének hosszas és irigy kielemzése üti ki a biztosítékot nálam. Ezt a bejegyzést egy reggeli kávézás közbeni Facebook csekkolás ihlette, amikor belefutottam egy posztba Torbay kerületünk oldalán és hitetlenkedve meredtem a monitorra, hogy én ezt már tényleg nem hiszem el. Ráfér ezekre a helyiekre a nevelés, azt megmondom. Fel kéne pofozni minden kiwit egyesével. Becsöngetni, csatt az arcon, és továbbállni. De miért is?

Continue reading

Traffic mutyi

Az új-zélandi közlekedés…. hát hogy is fogalmazzunk… bámulatos. Néha félelmetes, ahogy ezek a kiwik már túl nyugodtan, birkatempóban, kissé bénán, mint a robotok haladnak az utakon. No félreértés ne essék, rendben van ez így, de akik az indexet nem használó, örökösen bepofátlankodó, gyorshajtást kedvelő és a másikat semmibe vevő európai közlekedési normákon nőttek fel, azoknak az első pár nap, hét, hónap…. és utána is mulatságos errefelé útra kelni. A maximális megengedett sebesség 100 km/h, ami számunkra lassú nyugdíjastempó, a másik “élvezetes” dolog pedig a bal oldali közlekedés és a vele járó furcsaságok, amit végeredményben anno egy-két nap alatt megszoktunk. Örömhír viszont, hogy a férj már új-zélandi jogosítvánnyal rendelkezik, így ő már papíron is (vagy csak) tud közlekedni. Szinte minden autó automata váltós, ezért a vezetés önmagában errefelé nem nagy kihívás, leszámítva hogy az utak igencsak kanyargósak. Egyenes útszakasz elvétve akad a környékünkön és az országban se sok, emiatt nem érdemes kávézás előtt, fáradtan és még álmosan útra kelni, hiszen általában akad dolgunk útközben rendesen. Sör meg szotyi legyen, hosszú leszek! 🙂 

Continue reading

Twin Coast Discovery

Aki ellátogat ide a messzi Bözsiföldjére, számos lehetőséget talál az ország felfedezésére. Lehet helyi utazási irodákhoz fordulni, komplett túrákat foglalni, de nyilván egy szigetek szülötte és leleményesebbje egyénileg szervezi a szabadidejét. Megvannak a klasszikus helyek, útvonalak, amiket érdemes mindenképp felkeresni. A helyi Autóklub, az AA oldalán is találkozhatunk egy listával, amit illendő mielőbb az elejétől a végéig kipipálni. 🙂 Ezen felül vannak mindenféle felfedező útvonalak, mi most épp az egyik ilyet jártuk be, becses nevén: Twin Coast Discovery.

(ezt a bejegyzést Anikónak ajánlom, – haha-, tudni fogja, akivel ugyan lelki társak lennénk, vagy mifene, de a sors még bő 2000 km-nél közelebb nem hozott bennünket egymáshoz – minden csak idő kérdése… és hogy miért ez a blog az ajánlás? hát mert tényleg ki.aszott szép az Északi-sziget is, ugye? 🙂 )

Ninety Miles Beach

Continue reading

Do not anger the Kiwis! – they have millions of sheep….

Vannak itten mindenféle események, amikre így vagy úgy, de általában reagál a nép. Azt tudni kell a Kiwikről, hogy Isten mentsen meg mindenkit a haragjuktól… ugyanis itt ha valaki csinál valami oda nem illőt vagy bármi történik, ami nem tetszik a társadalomnak és nem az ő akaratuk évényesül, vége a világnak, kitör a kommentháború, lepaktálnak a birkákkal és támadnak…. (ha már van belőlük több tízmillió, használjuk is valamire) … és mindent megmozgatnak, hogy igazságot szolgáltassanak. Emiatt sem éri meg errefelé politikusnak lenni, jajj annak aki a céges bankkártyával akár egy üveg bort is vásárolni mer, ezek figyelnek, lelepleznek és szigorúan büntetnek. 🙂

angry-kiwi-22022596

Continue reading