Just thinking…

Évek teltek el… te jóságos atyagatya! Még két év, és kiwik leszünk. (állítólag 5 év után mondhatja bárki, aki itt él, hogy biza tollas a háta… mint a kiwi madárnak) Megszoktam. Mindent. Nincsenek már meglepetések, a boltban csukott szemmel, rutinból veszem le a kedvenc sajtomat (na persze néha kibasznak velem, mert átrendezik a polcokat), már nem kell órákat gugliznom és agyalnom, ha a citybe megyek, hogy hol parkoljak, csípőből rávágom ha kérdezik, hol lehet a legjobbakat enni a környéken és a sok kis ordibálva beszélgető ázsiai és csajokat sasoló indiai kölkök sem idegesítenek már. De ami az egészben fura, elmúlt a nagy utazhatnékom. Na mindjárt kifejtem, miért is!

happiness-1578914-1024x682

Continue reading

Do you wanna buy a house? Are you crazy?

Tegye fel a kezét az, akinek van hitelmentes, igényesen berendezett új-zélandi ingatlanja. 🙂 Na ugye, hogy nem sok kéz van fent a magasban! Többek között a mi kacsónk is csak itt hever mellettünk. Tervezgetünk, számolgatunk, lelkesen lottózunk, és reméljük hogy a következő telitalálatos szelvény a miénk lesz. Na majd akkor lesz óceánra néző, szigorúan egyszintes, óriás telkes, napelemes, napkollektoros, és mindenféle modern technológiával ellátott házikónk… mert a környezetvédelem és egyéb járulékos dolgok bennünket bizony nagyon érdekelnek. Megkockáztatom, előbb fog Tesla állni a garázsban, minthogy én reggelente egy óceáni panorámában gyönyörködve szürcsöljem el az isteni kiwi kávémat. (ha valaki nem tudja mi az a Tesla… ajajajjj, esélye sincs beépülni barátként kis családunkba… és akkor itt most megragadom a lehetőséget… akinek viszont van Teslája, vegye fel velünk a kapcsolatot jó gyorsan 😀 )

build_your_dream_home_here_1130014457855355464

Continue reading

2nd year is just simply more than one…

Most, hogy a házasságunk túlélte a második évet, azon kaptuk magunkat, hogy jéé, már két éve itt vagyunk… és két évvel öregebbek lettünk… hogy azta a rézfánfütyülős mindenségit. Kissé unalmas lenne az elmúlt egy évet összehasonlítani az elsővel, meg regényt sincs most időnk írni, ezért nézzünk inkább egy saját magunknak alkotta kérdőívet, amit őszintén kitöltöttünk. 🙂

12_mug1

Continue reading

#buythisbeachnz

Az Abel Tasman Nemzeti Parkban található egy 800 méter hosszú strand (Awaroa Inlet), ami 2008 óta magántulajdonban van. A tulajdonos (Michael Spackman, wellingtoni üzletember) 1,92 millió dollárt (új-zélandit) fizetett anno a területért. Azt tudni kell, hogy ez a Nemzeti Park országunk egyik csodás része, amit szinte mindenki számára kötelezővé tennék, ha idelátogat. Karácsony környékén Duane Major és Adam Gard’ner eldöntötték, ez így nem igazságos. Van egy csodálatos strandszakasz egy gyönyörű parkban, ami nem elérhető minden kiwi számára. Tenni kell valamit! … és tettek is. Csináltak egy facebook oldalt, elmesélték ismerőseiknek, barátaiknak, hogy ez így nem jó, vásároljuk vissza! Hát, ebből a kis elgondolásból végül egy nemzetet megmozgató kezdeményezés lett.

SetRatioSize1000600-Awaroa-Inlet

Continue reading

Should we stay or should we go, eh?

Vannak bejegyzések, amik csak úgy jönnek, mint ez is. Hallok egy számot a rádióban, és bumm, meg is írtam, hát ez most így született. 🙂                                                                         Aki külföldön él, tudja: nincs hét, hogy nekünk ne szegeznék a nagy kérdést… most akkor végleg maradtok vagy hazajöttök egyszer? Mit lehet erre mondani? Csakis az igazat, persze. Nálunk speciel megvan a klasszik válasz erre: naná hogy maradunk… de aztán a fene tudja… az elmúlt 3x évben elképzelhetetlennek tartottuk, hogy mi ide költözzünk. Aztán tessék. Hazavágyunk? Nem igazán. Inkább gyertek ti ide. 🙂

A green two-way street sign pointing to Should I stay or Should I Go with arrows pointing to left or right to compare options

Continue reading

New Zealand “feeling”

Minden országnak megvan a maga hangulata. A legtöbb helyen persze boldog mindenki – miért ne lenne az-, de ha mélyebbre ásunk, alapvetően mindenhol picit más. Új-Zéland se kivétel ez alól, itt alapvetően a természet uralkodik. Legtöbbször nem vágyunk másra, mint egy sziklán ücsörögve csodálni a természetet, egyedül, mérföldekre a civilizációtól. Ez az ország levetkőztet. Idejössz, kimész a nagyvárosokból a hegyekbe, az óceánpartra, leülsz, és csak nézelődsz. Minden egyes alkalommal magadba akarod szívni a látványt, a szemed úgy pásztáz körbe mindent, mintha fényképezőgép lenne… elraktározni mindent!  Elfelejted egy pillanatra a monoton hétköznapokat, magad mögött hagyod a problémákat, és elnézve a természet munkáját, amit évmilliók alatt alkotott itt (és a környéken), szerencsésnek érzed magad. Részese lehetsz e csodás szigetvilág történelmének, láthatod, ahogy alakul, tudhatod, miből lett, és manapság már azt is kideríthetjük, merre változik még. Nem mondom, hogy mindenki át tudja érezni ezt, de ha van pár szabad óránk, ne a látnivalók után caplatva rohangáljunk fel-alá a városokban és hírhedt helyeken, hanem keressünk egy eldugott sziklaszirtet, hagyjuk hogy az idő megálljon, kapcsoljunk ki fejben mindent és legyünk csak kettesben: Új-Zéland és mi.

fixedw_large_4x

Continue reading

The dark side of New Zealand

Új-Zélandnak is van sötét oldala – pláne ha éjszaka van-, de egyáltalán nem volt megerőltető leírni ezeket. A férjjel végül egyszerre vágtuk rá, hogy három idegesítő tényező van: közlekedés (birka sofőrök), drágaság (egyes műszaki cikkek, házak, stb.), és a túlzásba vitt jópofizás. Hát, ezek lennének azok a bizonyos új-zélandi rémségek. Borzadály, tudom. 🙂 Ezek a kiwik amúgy fantasztikusak: legtöbbször meglepődöm, hogy egyáltalán fel tudtak kelni és sikerült egy pohár tejet kiönteniük úgy, hogy ne menjen mellé, máskor meg csodálkozom, hogy miket alkotnak és hova tart az ország. Nyilván minden nemzetnek megvannak a hülyeségei, na itt sincs ez másképp. Írtunk már a csudajó dolgokról regényeket, jöjjön hát néhány elrettentő példa, miért ne gyertek ide soha! 😉

f: google.com

Continue reading

Let’s celebrate!

Szeptemberben beköszöntött a tavasz, ami apró változásokat hozott életünkbe: a férj lecserélte amúgy is lenge téli öltözetét nyárira, ami pólóból, rövidnaciból és mezítlábas jandal papucsozásból áll, és rászokott a rendszeres “barbizás”ra, drága barátaink legnagyobb örömére. (barbizás = bbq, grill, sütögetés) Nos, a nyári ruha viselése egészen április végéig fog tartani… summer is coming… 🙂 Közelegnek a legnevesebb és legnagyobb akciós ajánlatokkal kecsegtető hosszú hétvégék, úgyhogy itt az ideje megemlíteni, nálunk hogy is alakulnak az ünnepek.

Continue reading

NEWS – money, money, money…

Imádom a kiwiket, azon belül is kifejezetten egy tömeget. Konkrétan azokat, akik állandóan panaszkodnak, hogy jaj de szar itt nekünk, elverünk 27 millát a zászlócserére, miközben nincs pénz semmire. Ahha… sokszor mondom az itt születetteknek, hogy a fene a pofátokat, van merszetek panaszkodni, miközben máshol negyed ennyire se jó az élet! No ha már zászlócsere meg 27 milla ki az ablakon, nehogy már ne legyen még valami, amiért mélyen a zsebbe kell nyúlni. A rendszeres olvasók tudják, hogy egy korábbi bejegyzés a zászlócsere körüli mizériáról szólt, de úgy tűnik, ez a csereberék éve lesz, hiszen a bankjegyek terén is bekövetkezik némi változás. Jöjjenek hát a legújabb szépségek!

Continue reading

NEWS – Change the flag! … or not?!

Korábban már említettük, hogy az idei év egyik szenzációja, legfelkavaróbb és őrületes vitákat kiváltó témája a zászlócsere. Gondoltuk érdemes lenne pár szóban megemlíteni a történéseket, egyrészt bemutatja milyen is a kiwi társadalmi közeg, másrészt ez a dolog már igencsak érint minket, hiszen szavaznunk is kell, akarjuk-e a cserét vagy sem…. és ha igen, mégis melyiket szeretnénk. Azt már mindenki tapasztalta, hogy a médiának mekkora ereje van, de lássuk, hogy jutottunk el odáig, hogy népszavazás lesz és megvan már a 4 új zászló, amiből választani lehet. Vagy 5? Na igen…. nézzük csak!

33987-pc

Continue reading